Termék kategóriák
Előzmények
RSS csatorna
Fejlesztési tanácsok

* Elküldheti nekünk webáruházunkkal kapcsolatos észrevételeit, fejlesztési tanácsait.

Mi az igazság a szójáról?

Egyes növények, így a szója is olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek az ösztrogén nevű női nemi hormonhoz hasonló szerepet töltenek be. Ezek a fitoösztrogének a szervezetbe jutva ösztrogén receptorokhoz kötődnek, és így a szövetekben hasonló választ válthatnak ki, mint az állati vagy emberi szervezetben termelődött hormonok. Íme néhány gondolat a szójáról, és a benne lévő fitoösztrogének tudományosan bizonyított hatásáról.

 

Nemrég olvastam egy cikket a szója fogyasztásáról, illetve annak hatásairól. Sportolók hirtelen szívmegállásának okozójaként a szóját említi, és ismertet egy olyan, az Egyesült Államokban folytatott egérkísérletről is, amelyben állítólag bebizonyították, hogy a szója spontán szívmegállást okozott azoknál az egereknél, amelyeket szójával etettek. A szója megnövelte az allergiás megbetegedések kialakulását, és szólt arról is hogy Magyarországon a boltokban génkezelt szója kapható.

A következő kérdések jutottak eszembe a cikkel kapcsolatban: ha a szója valóban ennyire veszélyes, Ázsiában, ahol évszázadok óta nagy mennyiségben fogyasztják, miért nem halnak halomra az emberek? A szójafogyasztás nem napjainkban kezdődött a nyugati országokban sem, sőt, állítom, mostanság kevesebb szóját fogyasztunk, mint anno, amikor „divat” volt ez a növény. Miért nem jelentkeztek akkor kiugró halálozási arányok az európai, és az amerikai népesség körében? Nem szól arról sem a cikk, hogy milyen koncentrációt ért el az állatok szervezetében a szója által bevitt anyagok mennyisége. Milyen szóját használtak fel? Köztudott, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett a génkezelt élelmiszerek forgalmazása. Ha génkezelt szójával etették meg ezeket az egereket elképzelhető, hogy a génkezelés, és nem maga a szója eredendő tulajdonsága okozta a kapott eredményt. Íme néhány gondolat a szójáról, és a benne lévő fitoösztrogének tudományosan bizonyított hatásáról. Segítségül hívtam, egy, a témában neves magyar professzor cikkét. (Forrás: Komplementer Medicina 2001.V.évf. 3 szám. Dr. Garai János:  A fitoösztrogének bemutatása)

szoja

 

Forrás: sxc.hu

Egyes növények, így a szója is olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek az ösztrogén nevű női nemi hormonhoz hasonló szerepet töltenek be. Elsősorban egyes takarmánynövényekben termelődnek, elősegítve ezzel az állatok párzását. Ezek a fitoösztrogének a szervezetbe jutva ösztrogén receptorokhoz kötődnek, és így a szövetekben hasonló választ válthatnak ki, mint az állati vagy emberi szervezetben termelődött hormonok. Ehhez azonban megfelelő koncentráció szükséges, és az élelmiszerekkel nem lehetséges annyi növényi eredetű hormont a szervezetbe juttatni, hogy az a nemi hormonokhoz hasonló hatást váltson ki. Fontos azt is tudni, hogy a hatásuk sokkal csekélyebb, mint azoké a hormonoké, amelyeket az emberi szervezet termel. Bizonyos körülmények között pedig nem serkentik, hanem gátolják az állati/emberi eredetű ösztrogént, így inkább szabályzó funkciót töltenek be a nemi hormonok termelődésében, hatásukban. (Az emberi és állati endokrin hormonháztartást felborító xeno-ösztrogének nem vehetők egy kalap alá a növényi ösztrogénekkel, hiszen elsősorban ipari tevékenység folyamán kerülnek a környezetbe, és az emberi szervezetbe, ahol a zsírraktárakban felhalmozódva akár évek múlva károsíthatják az emberi szervezetet).  

A fitoösztrogének hamar kiürülnek a szervezetből, nem halmozódnak fel, és az endokrin rendszerre sem ártalmasak. Fontos azonban tudni, hogy a takarmánnyal etetett állatok szervezetében a bevitt fitoösztrogének mennyisége a normál érték többszörösét érheti el, így az meddőséget is okozhat. Ennek oka, hogy a takarmányban is sokkal magasabb értéket érhet el ezen anyagok koncentrációja a növényekhez képest, a dúsítás, és az előállítási folyamatok során. Ez a táplálékkal bevihető/bevitt mennyiségre természetesen nem igaz.

A genistein nevű fitoösztrofént elsőként a szójából sikerült kivonni nagyobb mennyiségben. A következő élelmiszerekből is sikerült kivonni, de a szójához képest már nagyságrendekkel kevesebb mennyiségben: lenmag, csicseriborsó. Érdemes említést tenni még egy lignán nevű vegyületről, amely szintén hasonló hatást mutat mint a fitoösztrögének, ám jóval csekélyebb, és az emberi fogyasztásra alkalmas növényekben is csak kis mennyiségben található meg. Ezek: földieper, tökmag, kesudió, napraforgó mag, bogyós gyümölcsök, tea, kávé. (Mennyiségük azonban elenyésző a lenmaghoz képest). Ebből következik, hogy normál táplálkozás mellett semmiképpen nem tudunk annyit fogyasztani belőlük, hogy elérjék azt a szintet, amely felett már hormonális hatások mutathatók ki a szervezetben. Rákmegelőző, antioxidáns, gyulladásgátló, koleszterinszint csökkentő, érelmeszesedés ellenes hatásukat azonban már ilyen csekély mennyiségben is ki tudják fejteni.  Szelektíven kötődnek olyan speciális receptorokon, ahol védő hatást fejtenek ki például a csontritkulás, az Alzheimer kór ellen. Különösen védenek a női daganatok ellen és enyhítik a változó korral járó tüneteket.

Jó tudni, hogy a Magyarországon előszeretettel fogyasztott texturált szójatermékek ezen fitoösztogének olyan kicsi mennyiségét tartalmazza, hogy felsorolt jótékony hatásukat sem tudják kifejteni. Ennek oka, hogy a fitoösztrogének jó része elbomlik a gyártási folyamat, és a hőkezelés során. Manapság a szójafogyasztás amúgy is háttérbe szorult azon tévhit miatt, hogy a boltok polcain csak génkezelt termékeket találunk. Tudomásom szerint az unióban génkezelt termékeket emberi fogyasztásra nem alkalmazhatnak, csupán takarmányba keverhetik bele. Az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék, és élelmiszernövények előnyös tulajdonságait csak nemesítéssel érhetik el a termesztők.

Zámbori Zita, dietetikus

Milyen témáról szeretne cikket olvasni?

Amennyiben kérdése lenne valamilyen egészségügyi témáról, problémáról, tegye fel kérdését szakembereinknek.

8 + 18 =
Egészség tippek

Ételallergia - téveszmék és tények.

Számtalan dolgot gondolunk az ételallergiáról, amely téves, vagy tudományosan alá nem támasztott. Ez a kis összefoglaló segít abban, hogy eligazodjunk néhány dologban az ételallergiával kapcsolatban.

tovább »

Mi az igazság a szójáról?

Egyes növények, így a szója is olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek az ösztrogén nevű női nemi hormonhoz hasonló szerepet töltenek be. Ezek a fitoösztrogének a szervezetbe jutva ösztrogén receptorokhoz kötődnek, és így a szövetekben hasonló választ válthatnak ki, mint az állati vagy emberi szervezetben termelődött hormonok. Íme néhány gondolat a szójáról, és a benne lévő fitoösztrogének tudományosan bizonyított hatásáról.

tovább »

Járóbotok – egyszerű, de nagy segítség a mindennapokban!

A járóbotok az egyik leginkább elérhető segítség a mindennapi tevékenységek és járás segédeszközeként. Úgy segít az egyensúly megtartásában, hogy mindezt a használója szabályozhatja. A járóbotot a fájdalmas alsó végtaggal ellentétes oldalon kell használni, így a testsúly kb. 15%-át „levehetjük” a beteg végtagról. Számtalan járóbot létezik, amelyek között jelentős különbségek vannak. Ismeretük tudatában sokkal hatásosabb segédeszköz állhat a használója birtokában, mint csak egy egyszerű járóbot.

tovább »

Vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása terhességben és szoptatás alatt

Az alábbi - útmutatónak szánt - ismertetés célja, hogy a leggyakrabban jelentkező problémák esetén biztonságos szert válasszon az olvasó vagy a kismama, aki a legveszélyeztetettebb időszakban lévő csemetéjét figyelembe kell, hogy vegye. Tudni kell, hogy a gyógyszerek biztonságossága tapasztalati adatokon alapul, mivel terhesség alatt bármilyen gyógyszerbiztonsági vizsgálat elvégzése etikátlan lenne. Ezért is nevezik a terhes és szoptatós anyukákat „terápiás árváknak”. Árvák, mivel tudományos alapok részben hiányoznak a biztos választáshoz. Sajnos a leginkább szakavatottnak tekinthető gyógyszerészek is időnként gátoltak ennek a csoportnak ajánlható gyógyszerek ismeretében.

tovább »