Szinte minden második felnőtt esetében göb, vagy göbök igazolódnak a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálat során, még akkor is, ha semmilyen panasz, vagy laboreltérés nem észlelhető mindehhez. Hogy kerül ez az én pajzsmirigyemre, hogyan tüntethetem el és ha nem tűnik el, mit okozhat nekem? Merül fel a sok-sok kérdés, amelyekre a választ sokszor csak az ebben igazán járatos szakemberektől, az endokrinológusoktól kaphatjuk meg.
A pajzsmirigy az Ádám-csutka alatt helyezkedik el, két lebenyből áll és alakja egy pillangóra emlékeztet. A táplálékkal elfogyasztott jódot a pajzsmirigy veszi fel és raktározza, valamint készít belőle T4 (thyroxyn) és T3 (trijodthyronin) nevű hormonokat. Ezek a hormonok szabályozzák az anyagcsere sebességét a szervezetben, úgy mint a szír és szénhidrát felhalmozás és felszívódást, a testhőmérséklet szabályozást és a fehérjék termelődését.
Ha a felnőtt lakosság pajzsmirigyét megvizsgálnánk ultrahang készülékkel, akkor megdöbbentően nagy arányban lennének láthatóak pajzsmirigy göbök: az emberek kb. 50%-nál. Mi lehet a magyarázata ennek? Miért ilyen gyakori? Hogyan előzhető meg?
Nos ezek a göbök valójában a mirigyállomány sejtjeinek helyi felhalmozódása. Azoknak a sejteknek, amelyek a T3 és T4 hormonokat termelik. Nyilvánvaló magyarázatként, környezeti és életmódi tényezőket kell keresni erre a jelenségre, hisz ennyi biológiai eltérés (azaz betegség) furcsának tűnket. Bizonyítottan a következő tényezők okoznak pajzsmirigy göböket:
- jódhiány: Magyarország nagy része jódban szegény. Sőt a földünk jódban szegény területein gyakoribb is a pajzsmirigy göbös betegsége.
- Hasimoto típusú pajzsmirigygyulladás, amely egy autoimmun, tünetekkel nem kísért gyulladás tönkreteszi a pajzsmirigy szerkezetét és emiatt kénytelen a szervezet a hormontermelés kompenzálásaként göböket növeszteni, mintegy megnövelve a működő szövet mennyiségét.
- Genetikai okokként szokták emlegetni, hogy a pajzsmirigy szövet az idegrendszer pajzsmirigyet szabályzó hormonjára, a TSH-ra nem elég érzékeny, így „túlstimulálódik”.
- A nyakon röntgen besugárzás elszenvedett betegek körében is jóval gyakoribb a pajzsmirigy göbök megjelenése.
Számtalan típusa lehet a göböknek:
- Kolloid göbök: a pajzsmirigy hormontermelő sejtjeinek túlburjánzásából keletkezik és minden esetben jóindulatú.
- Follikuláris típus: szintén minden esetben jóindulatú és pajzsmirigy szövetéből keletkezik.
- Pajzsmirigy ciszták: 8-30 mm közötti nagyságúak többnyire. Folyadékkal töltöttek, de kialakulhat összetett, sejtes területeket is tartalmazó formája. Ez utóbbiak között fordulhat elő ritka esetben rosszindulatú daganat.
- Gyulladásos göbök: terhesség utáni, vagy szubakut pajzsmirigy gyulladások után keletkezik. A szubakut pajzsmirigy gyulladást minden esetben nyakfájdalom kíséri.
- Pajzsmirigy rosszindulatú daganatos göbe: ritka a pajzsmirigy rosszindulatú daganat, de 30 év alatt, vagy 60 év felett megjelenő göböknél gondolni kell rá. Valamint akkor is, ha a nyakat röntgen besugárzás érte, vagy a családban előfordul valamilyen a belső elválasztású mirigyek rendszerét érintő daganat.
- Sokgöbös golyvának nevezzük azt az állapotot, amikor a göbök mennyisége és nagysága miatt az egész pajzsmirigy nagysága megnő. Nyakon és a torokban feszülő érzés és esetleg nyelési zavarok lehetnek a tünetei.
- Plummer betegségnek nevezzük azt az állapotot, amikor a pajzsmirigyben kialakult göb önálló, a szabályzó mechanizmusoktól függetlenül, a normál mennyiségnél nagyobb mértékben termel hormont.
Összefoglalva tehát látható, hogy pajzsmirigy göbök kialakulásának lehetősége megnő ha, a családon belül előfordult göbös pajzsmirigy betegség, 60 év feletti életkor áll fenn, női nem esetén, röntgen besugárzás a nyak területén, illetve ha korábban esetlegesen észre sem vett (természeténél fogva nem észlelhető) pajzsmirigy gyulladás zajlott.